Már régebben találtam egy érdekes szakdolgozatot, amely – többek közt – a Camino Frances (azaz az El Camino, Francia útja) szakaszait és az ember életének különböző korszakait állítja párhuzamba. A dolgozatot 2005-ben, Radics Péter írta, a MANTRA Alternatív Természettudományi Főiskola , Parapszichológiai Kar diákjaként. A dolgozatban szó esik számmisztikáról, tarotról, alternatív periódusos rendszerről, majd ezek segítségével kerül kielemzésre a Camino.

Akit esetleg elriasztana a dolog misztikus része, annak álljon itt néhány érdekes, nagyrészt misztikumtól mentes részlet a Caminoról:

Az út különböző szakaszai:

St-Jean-Pied-de-Port-tól Roncesvalles-ig /Születés/:

Az út felfelé vezet 181m-ről 1430m-ig, majd le 952m-re, s mind ez 27km hosszú, lakott terület és fák nélkül. Érdemes kora reggel elindulni, 2-4l vízzel, sok étellel nem úgy, mint én. Du. 4-kor indultam, de én a csúcson aludtam sátorban. Szerencsére 2 kút van útközben. A kilátás a Pireneusokra fantasztikus. A hegymenet után alig vártam a lejtőt, de az elég meredek volt ahhoz, hogy ne legyen kevésbé fárasztó.

Roncesvalles-tól Logrono-ig /Kisgyermekkor/:

Baszkföld. A terep egy fokkal könnyebb, de itt is hegyek között megy az út. Itt már találkoztam emberekkel. Mindenki köszön mindenkinek, Bon Camino. Nagyon jó érzés, hogy mindenki segít kérés nélkül. Ha látták, hogy valami kellene, amit én még észre sem vettem ők már a kezembe nyomták, ez jól fog jönni tedd csak el. Jönnek a vízhólyagok. Meg kell tanulni járni rajtuk. A holtponton itt esik át az ember. Innen egyre könnyebb lesz.

Logrono-tól Burgos-ig /Gyermekkor, tinédzserkor/:

Navarra és La Rioja (a leghíresebb borvidékük). Szőlőt ettem egész nap, végre visszanyertem az erőmet. Találkoztam egy magyar sráccal. Nagy öröm volt. Itt ismerkedtem meg azokkal, akikkel végig együtt voltam, és azóta is tartom a kapcsolatot. Ők a Camino családom (apa, anya, nővér, öcs, kutya). Nagyon sokat tanultunk egymástól. Sokáig egy ritmusban mentem egy 68 éves hölggyel, és nem ő volt az egyetlen ilyen korú. „Anyám” találkozott egy 77 éves úrral. Bár ő sem volt semmi, mert 55 évesen Salzburg-ból jött gyalog. 3 hónap alatt 3000 km.

Burgos-tól León-ig /Felnőttkor/:

Maseta (Félsivatagos puszta). Burgos-ban sokan abbahagyták, ők több alkalom alatt mennek végig, főleg a munka miatt. Akikkel eddig egy ritmusunk volt azok is máshogy mentek. Minden megváltozott. Az idő nagyon meleg lett 30 °c felett. Sütött a nap folyamatosan pár 100 km-en át. Rászoktam a koránkelésre, mert hajnalban nem volt olyan megterhelő. A napfelkelte az útról viszont kárpótolt. Gyakran mentem 30-40 km-t is naponta.

Leon-tól Ponferrada-ig /Érett középkor/:

Cordillera, jönnek a hegyek ismét. Leon-ban kolostorban aludtunk, és misét is tartottak az apácák. Astorga egy gyönyörű történelmi város, a katedrális mellett van Gaudi múzeuma, ami úgy néz ki mint egy mesebeli kastély. Meg kell nézni. Ponferrada-ban egy nagyon nagy és jó állapotú várat lehet megnézni. Érdemes. Elhagytuk Camino őseinket.

Ponferrada-tól Santiagó-ig /Öregkor/:

Galicia, hegyek, borús idő, gyakori eső. Itt az eddiginél is többet gyalogoltam egyedül. Két alkalommal egész éjszaka is mentünk az „öcsémmel”, ragyogó csillagos ég alatt. Nagyon izgalmas. Santiagóban sok a turista, tele van templomokkal minden korból, és nagyon szép. Naponta átlag 100 zarándok érkezik meg. A katedrálishoz megérkezés /A halál/ elmondhatatlan élmény volt. Beültem a padokba és… a meghatódás szó kevéssé adja vissza az érzést. Most is borsozik a hátam. Megcsináltam!!! Akiket elhagytunk az úton, szinte mindenkivel újra találkoztunk, és együtt vacsoráztunk 20-an.

Santiagótól Finisterre-ig /Újjászületés, reinkarnáció/:

Finisterre az ismert világ vége volt régen. Ez plusz 3 nap, 90 km. Itt 2 albergue van útközben, úgyhogy akik egy napon indulnak egy napon érkeznek. Kb. 25 ember jött gyalog a hegyeken át. Finisterre egy félsziget, a csücskében egy világítótoronnyal. A hagyományokhoz híven a torony alatt elégettük ruháinkat a naplementében, és megfürödtünk az óceánban. Én eddig nem borotválkoztam, úgyhogy ezt is megtettem a vízben. Új ember, új élet.

Néhány gondolat a zarándokról:

… a zarándok:

· Kiszakad a megszokott környezetéből, a hétköznapi gondjait le tudja tenni. Megfeledkezik a otthoni problémákról.

· Egy teljesen új, számára ismeretlen környezetbe kerül. Ezért a megszokott reakciók /programok/, melyek hozzá vannak kötve a mindennapi életéhez, nem aktualizálódnak.

· Erős megterhelésnek van kitéve, tehát az alap tulajdonságai sokkal erősebben a felszínre tudnak törni. A születési karaktere /fizikai, érzelmi, szellemi felépítése, genetikai adottságai/, sokkal nagyobb szerepet kapnak, mivel a megszokott, kényelmes védekező-mechanizmusok kevésbé tudnak megjelenni.

· Eleve tisztulási, fejlődési szándékkal indul el.

· Rengeteg hasonló emberrel találkozik. Nincs szüksége az álarcaira.

· Az események, kalandok nagyon gyorsan váltakoznak. Ezért jobban át tudja látni a folyamatok hosszabb távú hatását.

· A hosszú távú monoton gyaloglás, meditatív jellegű állapotot idéz elő.

A teljes dolgozat itt érhető el.